Integrált online marketing egy ütős, szenvedélyes, profi csapattól. Friss szemlélet, innovatív megoldások, maximális együttműködés és folyamatos tanulás. Imádjuk a kreatív és izgalmas projekteket, lételemünk a kihívás. Mindez 100%-os odaadással és maximalizmussal párosul. A félmegoldás nálunk tabu.

kedd, február 28, 2017

Milyen egy jó weboldal manapság?

kedd, február 28, 2017

Egy kedves kis összefoglaló arról, hogy milyen egy jó weboldal manapság a moz.com infografikája alapján. Úgy gondoltuk, megér egy posztot. :)


Egyedi értékekkel rendelkezik

  • Az oldal egyedi, hiteles, egyértelmű plusz értékekkel rendelkezik a weboldal vagy a szerző önreklámozásán túl
  • A tartalom minősége jelentős mértékben kitűnik a tömegből 
  • A szövegek, képek és multimédia tartalmak figyelemfelkeltők
  • Az oldal látogatóinak legalább 80%-a találja a weboldalt hasznosnak, jó minőségűnek és egyedinek
  • A keresőkből érkező látogatók nemigen térnek vissza a találati listára, hogy egy másik találatra kattintsanak. (Alacsony a visszafordulási arány.) 

Rendkívüli felhasználói élményt biztosít

  • Az oldal felhasználói számára a tartalom- és navigációs elemek könnyen fogyaszthatók / felismerhetők
  • A dizájn esztétikailag letisztult, jó minőségű, és jól illeszkedik a brandhez
  • Az oldal kialakítása könnyen átláthatóvá teszi a tartalmakat, és egyértelműsíti, hogy mely elemek a fontosak
  • Az oldal gyorsan betöltődik (< 0.5 mp az első válasz, és < 4 mp amíg a teljes oldal be nem töltődik)
  • Csak kevés számú böngésző lekérdezés szükséges ahhoz, hogy az oldal teljesen betöltődjön
  • Az oldal böngésző-független és reszponzív (vagy külön-külön optimalizált)
moz.com infografikája


Kulcsszavak szerint célzott

  • Egy adott aloldal egyetlen témára / kifejezésre (és szorosan kapcsolódó kulcsszavakra) koncentrál 
  • A legfontosabb, legrelevánsabb kifejezések jelennek meg a title meta tag első szavaiban
  • A legfontosabb, legrelevánsabb kifejezések jelennek meg az aloldal URL-jében
  • A tartalom logikusan és érthetően van felépítve, miközben kapcsolódó kulcsszavakat / kifejezéseket tartalmaznak
  • Releváns kulcsszavak megfelelő módon ki vannak emelve félkövérrel / dőlttel / méretezéssel / stb.
  • A legfontosabb, legrelevánsabb kifejezések jelennek meg az oldal címsorában
  • Releváncs kulcsszavak legalább 2-szer szerepelnek az oldal tartalmi részében (body)
  • Másodlagosan fontos kulcsszavak is szereplhetnek, ha van hely, a címsorokban / title tag-ben / a body részben
  • Az oldalon elhelyezett képek alt tag-je beszédes és kulcsszógazdag
  • Beszédes, kulcsszógazdag horgonyszöveget hasznáunk az adott oldalra mutató linkeknél

Úgy van kialakítva, hogy közösségi hálózatokon meg lehessen osztani

  • Az adott oldal URL-je beszédes, és egyértelműsíti, mi az oldal témája
  • Tartalmaz különböző megosztási lehetőségeket az oldal látogatóinak leginkább megfelelő szociális csatornákra
  • Az adott oldal jó eséllyel számot tart érdemi megosztásra (vagyis akik megosztják, olyan követőkkel rendelkeznek, akik jó eséllyel kedvelni fogják a megosztást, és így további aktivitások valószínűsíthetők)
  • Igény szerint használd a Facebook Open Graph vagy Twitter Cards elemeket!

Alkalmas különböző eszközökön való megjelenítésre

  • Betöltődik minden (népszerű) böngészőben
  • Minden képernyőméreten olvashatóan és szépen jelenik meg
  • Ugyanolyan URL-lel töltödik be az oldal bármilyen eszközön

A keresőmotorok és -robotok által olvasható

  • Az URL statikus (vagyis nem tartalmaz dinamikus paramétereket)
  • Az URL-hez egyedi tartalom tartozik (a duplikált tartalmak is ide mutatnak)
  • A tartalom HTML-ben töltődik be (és nem utólag JS/AJAX/iFrame/stb. technológiákon keresztül)
  • 4 kattintásnál több nem szükséges hogy bármilyen tartalmat bárhonnan elérjünk
  • Régebbi vagy más verziókról való átirányítás 301-eket vagy rel=canonical-t  használ, és nem 302-ket
  • Átirányítások a régebbi vagy más verziókról direkt módon történnek (és nem átirányítási láncolatokon keresztül)
  • Ha az oldal ideiglenesen nem elérhető, akkor a szerver 503-as kóddal szolgálja ki
  • Igény szerint az oldal egy RSS olvasóba tehető. Az RSS URL visszatér az eredetihez
  • Meta robots tagek engedélyezik az oldal bejárását / beindexelését
  • A robots.txt fájl nem blokkolja az oldal bejárást
  • A kiszolgáló szerver nincs tiltólistán
  • Alapvető oldalelemek limitált számú karaktert tartalmaznak:
    • Title tag < 70 karakter
    • URL < 90 karakter
    • Meta leírás < 160
  • A weboldal XML Sitemaps-fájlja tartalmazza az adott URL-t

Szerzők, meta adatok, schema.org és rich snippetek

  • Az oldal tartalma szerzőhöz kapcsolódik adott markup-on, a rel=”author” vagy rel=”publisher” tag-en keresztül
  • A tartalomtól / témától / iparágtól függően az oldal használja a schema.org mikroadat markup tag-eket, hogy struktúráltan legyen a weboldal metaadatolva
  • A tartalomtól / témától / iparágtól függően az oldal használja a Google rich snippet markup tag-eket, hogy a keresőkben a felhasználók további hasznos információkat találjanak
  • Az oldal használja az elsődlegesen és másodlagosan fontos kulcsszavakat a meta leírásban
  • A meta leírás felkelti az érdeklődést és átkattintást eredményez a keresők találati listájában
  • Általában kerüli a meta kulcsszavakat (kivéve ha belső kereséshez kell)
  • Igény szerint az oldal országhoz / nyelvhez használja a hreflang tag-et

Ha segítségre van szükséged weboldalad értékeléséhez, kérj szakértői segítséget!





hétfő, február 13, 2017

A tudás hatalom: a perszonalizált tartalom

hétfő, február 13, 2017
Világossá vált, hogy a tömegkommunikáció már nem működik, haldoklik, viszont a perszonalizáció csillaga már évek óta felfelé ível. A következő pár sornyi iromány, általánosságban összefoglalja az ügyfélközpontú stratégia hasznát, okait és mikéntjét, így segítve egy átfogó kép kialakításában.




Ahhoz, hogy egyértelművé váljon az új trend létjogosultsága, először a tömegkommunikáció problémáit kell feltárni, és elfogadni. Tény, hogy az emberek igényei és szokásai folyamatosan változnak, s ezzel párhuzamosan új kommunikációs csatornák jelennek meg. Ehhez az állandó és gyors változáshoz nehéz alkalmazkodni, és ebből fakadnak a problémák. A fogyasztók túlterheltek, túl sok irreleváns tartalom zúdul rájuk, nem akarják az idejüket pocsékolni, a lehető legrövidebb és legkényelmesebb módon akarnak információhoz jutni. A márkáknak is rengeteg a gondja: alacsony megtérülés, elérhetetlen célcsoport, ismeretlen igények, nagy meddő szórás. Összefoglalva: aktuálisnak és mérvadónak lenni nehéz, ideje módszert váltani, jöhet a perszonalizáció! 

 „Ha úgy beszélnél az emberekkel, ahogy a reklám, akkor felpofoználak” (Hugh MacLeod)

Az előbbi idézet jól mutatja a tartalomgyártás legfőbb problémáját. Nem elég a kontent, fontos, hogy releváns legyen és jó helyen, jó időben jelenjen meg. Ez a sikeres tartalommarketing egyik alaptézise. Az átgondolatlan marketing kidobott pénz az ablakon, stratégia nélkül nem ér semmit egy kampány. S mi a legjobb taktikai alap valaki meggyőzésére, hát a tudás, az adott személy ismerete! Így az egyetlen lehetséges megoldás: ismerjük meg az ügyfelet, az igényeit, a viselkedését, a vásárlási szokásait.

A közös nevező stratégiája a siker kulcsa:

Ami jó az ügyfélnek, az jó a bevételnek, tehát a módszer egy win-win szituációra alapuló marketing mechanizmus. Ez nem jelent mást, mint hogy a vásárló azt kapja, amire vágyik, ennek a legeredményesebb módja, ha célzottan, személyre szabottan és a megfelelő időpontban jut el hozzá az információ. Ez azonban kutatással, azaz a célcsoport, az ügyfél, megismerésével kezdődik.  A következő pár pont segít megérteni, hogy általánosságban miből épül fel a perszonalicázió folyamata.

Kontent alapformái (az információ átadása, motiváció biztosítása, a megfelelő helyen):

  • Közönség központú: táplálja és építi a közönséget. (blog, promóciós videó, social media)
  • Iparág specifikus: ahogy a neve is mutatja, a konkrét szektorról szól. Szűkebb célcsoportra hat, de egyben célzottabb is. (esettanulmányok, riportok, workshopok, beszámolok) 
  • Cselekvés alapú: minden, ami közvetlenül az értékesítéshez köthető, vásárlásfokozó és cselekvésre buzdít. (kuponok, promóciók, nyeremény játékok, eventek) 


Kontent a buyer persona szerint (a személyre szabás)

Azaz a tartalmat a célcsoportra, a fogyasztókra kell szabni. Nem kell mindenkinek ugyanaz. Ezért az első lépés a célcsoport feltérképezése. A megismerés pár egyszerű kérdéssel kezdődik: Mit szeretnél nekik mutatni, a cégről, a termékről, a szolgáltatásról? Miért, hogyan és mikor fogyasztanak tartalmat? Milyen információkra vágynak? Mik a problémáik? Mi képvisel értéket számárukra? Milyen demográfiai adatokkal rendelkeznek? Mi ösztönzi őket? Miért kövessenek?

Kontent a Consumer Funnel szerint (a megfelelő időpont):

A vásárlás nem egy lépésben történik, egy folyamat, melynek több állomása van (ezt mutatja be az alábbi felsorolás). Minden lépcsőfokon más és más információ segíthet a továbbjutásban, ezt jelenti a megfelelő időpont megtalálása. A kontentnek alkalmazkodnia kell a fokokhoz, csak így biztosíthatja a szükséges motivációt a konverzióhoz.

  • Probléma felfedezése: a probléma megfogalmazása
  • Keresés: megoldás keresés a problémára
  • Alternatívák értékelés: ez a bizonytalan fázis: „melyiket megoldást válasszam?”
  • Vásárlás
  • Elégedettség: a vásárlás követően megosztja a tapasztalatait, ajánlja ismerőseinek a megoldást (a legértékesebb ügyfél)

A helyes kombináció használata a perszonalizáció! Ez nem csak egy marketing fogás, ez a vásárlói élmény biztosítása. Minél személyesebb, személyre szabottabb egy termék vagy szolgáltatás, annál közelebb fog állni a fogyasztóihoz, s a legjobb alapja egy szóbeszéd-marketingnek. Nincs jobb reklám, mint egy barát ajánlása! Egy nagyon jó példa erre a Coca Cola névvel ellátott címkéi. Hatalmasat szólt, mindenki megosztotta a létező összes platformon.



Kutatások is egy irányba mutatnak

Egy 2016-os augusztusi tanulmányban, amit The Institute of Direct and Digital Marketing (IDM) készített, az email marketinget vették górcső alá. Kimutatták, hogy a megszemélyesítést használó kampányok során a megnyitási és az átkattintási arány 70 százalékkal növekedett a „tömeg” emailekhez képest. Továbbá IDM kimutatásai alapján megállapítható, hogy 2016 júliusában az Egyesült Királyságban a személyre szóló marketing e-mailek voltak a legbefolyásolóbb tényezők, az átkattintások aránya miatt.

Természetesen, a folyamat nem merül ki a névre szóló hírlevelekben, hanem megköveteli a fogyasztók teljes ismertét és az adott szituációhoz leginkább illő marketing eszközt. Ha tovább haladunk e gondolat mentén, akkor a „non plus ultra” perszonalizációhoz elengedhetetlenné válik az automatizálás. Ehhez rengeteg program áll rendelkezésre, melyekkel a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Az ilyen beruházásokat csak a „multik” engedhetik meg maguknak, de ahhoz, hogy kimutathatóan eredményes kampányt folytassunk nem szükséges több millióért szoftvereket vásárolni, elég a tudatos tartalomgyártás.

A személyre szabás folyamata nem egyszeri, hanem rendszeresen felmerülő költéség, amelyre áldozni kell, de a versenyképesség minden pénzt megér. Pláne ha a módszert nevezhetjük az ügyfélkezelés legmodernebb változatának, amellyel ki lehet tűnni a folyamatos „fehérzajból”.

kedd, február 07, 2017

A #hashtag szerepe a social médiában

kedd, február 07, 2017
A hashtag ma már szinte az összes közösségi oldalon jelen van. Valahol elterjedtebb, valahol kevésbé, viszont mindenképp hasznunkra válik online marketing szempontjából.




Mi a #hashtag, hogyan keletkezett?

Legelőször IRC chat-en használták témák, csoportok, érdeklődési körök megkülönböztetésére és azonosítására, majd később Chris Messina, 2007. Augusztus 23.-án indította útjára az első hashtaggel ellátott mondatát Twitteren, mely ez volt:
„how do you feel about using # (pound) for groups. As in #barcamp [msg]?”
Ekkor még nem volt nagy jelentősége, illetve komolyabb elnevezése sem. A hashtag nagy áttörése 2009-ben kezdődött, mikor a Twitter felvette keresési algoritmusába, valamint hiperlinkként kezelte az oldal az összes címkét.

Miért jó nekem a #hashtag?

Remekül felhasználható például arra, ha valaki egy külön csatornán akar kommunikálni ismerőseivel, vagy képeket/élményeket akar egy helyre gyűjteni. Természetesen ezek csak akkor rendszereződnek egy „témába”, ha a bejegyzés, amelyhez hozzácsatoltuk a saját címkénket, publikus és elérhető. Érdemes valami egyedit, hiszen ha valaki rákeres a címkére, a közösségi oldal összes publikus posztja, mely ezzel a címkével lett ellátva, rögtön megjelenik az általunk kirakottak között.
Vállalkozásunk számára is hasznos, hiszen a márkát is erősíthetjük egy egyedi, általunk használt hashtaggel, melyet ha meglátnak az érdeklődők vagy vásárlók, rögtön mi jutunk eszükbe.
Míg az Instagramon és a Twitteren hatalmas a jelentősége (sőt, talán ezeken a közösségi oldalakon a legnagyobb) a címkéknek, a Facebookon kevésbé használják az emberek és a cégek. Ettől függetlenül persze érdemes Facebook-on is használni.

Mindegy, hogy #mit írok és #hogyan?

NEM!
Nagyon sok cég és magánszemély rontja el alapjaiban a dolgot, hiszen a legtöbben tisztában sincsenek a valódi értelmével, csak öntik a képek alá sorban a rosszabbnál rosszabb, haszontalan címkéket.

Az alapötlet azt a törekvést öleli fel, hogy a hashtag segít az embereknek rátalálni, hogy a többiek mit mondanak egy adott témakörben. A #hashtag-ek a Facebook-on gyakorlatilag kategorizálják a beszélgetéseket, hozzászólásokat a felhasználók között. Ezen kívül a közösségi média három felhasználási tippet ajánl:

1. Keress rá specifikus hashtag-ekre a Facebook keresőjében
2. Kattints rá azokra a hashtag-ekre, amelyek más szolgáltatásokból érkeztek – pl. Instagramból!
3. A posztok megírásánál figyelj a hashtag megfelelő használatára és a keresési találatokra.

Tehát első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a kis jelzés használata csupán az emberek közti kommunikáció kategorizálására való, de saját hasznunkra is válhat, keresőoptimalizálás szempontjából.

Miért #érdekel ez téged?

Ha a Facebook-on fenn vagy vállalatoddal, mindenképpen rád is vonatkozik ez a törekvés. Minél több alkalommal használod ezt a technikát amikor beszélsz valamiről, annál több elérésed lehet, hiszen amikor a témára valaki rákeres, a te oldalad is megkapja majd eredményként!
Persze ez csak akkor használható, ha releváns, és éppen divatos kifejezéseket használsz. A sikeresség rengeteg mindenen múlik, mint például a kifejezés népszerűségén, a márkán, a kereséseken, stb.

Néhány #tipp a címkézéshez:

  • Minden bejegyzésnél fontos, hogy a témához legrelevánsabb címkéket add meg. A témától eltérő hashtagek feleslegesek, és a tévhitekkel ellentétben NEM hoznak sem lájkot, sem új „rajongókat” vagy érdeklődőket. A hashtag hadsereg helyett inkább próbáld 1-2 szóban megfogalmazni a kép vagy bejegyzés tartalmát.
  • Magyar kifejezéseknél érdemes ékezet nélkül és több szóból álló szókapcsolat esetén egybeírtam megadni a címkét.
  • Nagyobb eseményeknél vagy akcióknál jó módja lehet a közösség építésének, ha jól elülteted a fejekben a saját címkédet. Ha az esemény címkéjét meghallják vagy olvassák, biztosan eszükbe jut majd a céged és az akció, melyet tervezel.
  • Ökölszabály: általában 1-3 #-et érdemes használni egy poszthoz, mert a túl sok hashtag tele szemeteli a tartalmat és nehezíti az olvasást.
  • Twitteren csak 1-2 címke egyszerre, ne rontsd el az érdemi tartalmadat spammel, mert nem értékelik a felhasználók.
  • Ellenben Instagramon legalább 10-12 # javasolt! Ez itt a hashtag helye, nem kell spórolni. 

Ha saját képeinket címkézzük, akkor a hashtag akár lehet egy olyan kifejezés is, ami szimplán csak kontextusba helyezi a szöveget.

Példa:
„Ma még senki nem ölelt meg. #firstworldproblems”

Ez a hashtag nem azt a célt szolgálja, hogy valaki népszerű vagy kereshető akar lenni, hanem szimpla önirónia, mellyel arra mutat rá, hogy neki ez a legnagyobb gondja, szemben másokkal.

#gyakori hashtagek:

  • #swag – Rendszerint fiatalok (10-16) használják, hogy ezzel igazolják merésznek szánt ötleteiket.
  • #love – Általában párok, szerelmes szinglik, vagy bármilyen szeretethez és szerelemhez kapcsolódó képnél és bejegyzésnél használják.
  • #happy – Boldogságot és jókedvet sugárzó képeknél használják.
  • #food – Ha valaki mindenáron az elfogyasztásra készült ételét akarja fotózgatni és közzétenni a habzó szájjal várakozó követőinek, általában ezt a címkét nem hagyja ki.
  • #follow4follow – Amikor felajánlja valaki, hogy követi őt, cserébe viszont ő is kéri, hogy kövessék. – Ennek végképp semmi értelme, de rendszerint ezt is fiatalok használják, cégek egyáltalán nem.
  • #tb –  A throwback rövidítése. Általában visszaemlékező, nosztalgikus képek és posztok alatt található meg. 

Összefoglalva, mindenképp érdemes foglalkozni a hashtaggel, bár Magyarországon még nem annyira nagy divat. Amelyik platformon igen, ott is a többség helytelenül használja mennyiség és minőség szempontjából is. Cégednek azonban egy költséghatékony hirdetési lehetőség lehet, ha okosan használod a #hashtageket.

csütörtök, február 02, 2017

Eye tracking 2. rész – Tapasztalataink a szemkamerával

csütörtök, február 02, 2017

Fölösleges hype vagy új szintre emelt usability?

A tavalyi év utolsó hónapjaiban egy nagyon izgalmas projektben vettünk részt: szemkameráztunk! Régóta kacérkodunk a gondolattal, hogy usabililty elemzéseinket egy szemkamerával új szintre emeljük és most meg is tettük a kezdő lépéseket. Az orvosi ló a saját weboldalunk volt: www.punchprojects.com. Ez az oldal csapatunk igazi szerelemgyermeke és éppen emiatt nehezebb észrevenni a hibáit is. Nem mindig egyszerű kettőt hátralépni és teljesen objektíven vizsgálni valamit, amibe az ember ennyire be van vonódva. Azonban muszáj, sőt!

Mire jó a szemkamera?

A szemmozgások nagyon nehezen kontrollálhatók mind a résztvevő, mind a megfigyelő oldaláról. Ezeknek a finommozgásoknak a mérésére nyújt megoldást a szemkamera. Óriási előnye, hogy a vizsgálat maga csupán néhány percet vesz igénybe, a szemmozgások rögzítésének köszönhetően ezt a néhány percet nagyon pontosan vissza lehet követni. Nincsenek laboratóriumi körülmények, módszertől függően nem szól bele a megfigyelő, sokkal jobban megőrizhető a feladat életszerűsége.


Előzmények

Weboldalunkat ugyan nem a keresők kritériumainak teljes mértékben alárendelve, ámde keresőoptimalizált alapokon az üzleti céljainkhoz igazítva éptettük fel. Ennek megfelelően célunk, hogy látogatóink megtalálják a csapatunk bemutatkozását, fő szolgáltatásainkat és képet kapjanak, hogy legfőképpen milyen cégekkel dolgozunk együtt. Első nekifutásra úgy éreztük az oldalunk jól sikerült, a megfelelő tartalommal és designnal illeszkedik üzleti elképzeléseinkhez. Ezt a vélekedésünket alátámasztották Ügyfeleink szóbeli visszajelzései, tetszésnyilvánításai is. Tehát a terep adott volt, hogy teszteljük az oldalunkat felhasználói szempontból is a szemkamera segítségével. 

Célok – Egy lead generáló oldal usability tesztelése

A vizsgálattal a célunk az volt, hogy jobban megértsük, hogyan navigálnak a felhasználók az oldalunkon, egyértelműek-e a menüelnevezések, hogy mi kattintható és mi nem, mit hiányolnak, keresnek leginkább. Ennek fényében a következő kérdésesekre kerestük a választ:

1. Lenyíló menü eléggé ki van emelve?
Mivel az oldal felépítése alapvetően horizontális, az volt az előfeltételezésünk, hogy nem feltétlenül veszik észre a felhasználók az oldal egyetlen lenyíló menüjét. További érdekes kérdés volt, hogy próbálnak-e másként eljutni az információkhoz.

2. Megfelelő az információ mennyisége és milyensége?

3. A navigáció egyértelmű a felhasználóknak?

4. Menük és különböző blokkok elnevezései világosak? 

A vizsgálattól azt vártuk, hogy a fenti kérdésekre egyértelmű választ kapunk, valamint hogy a problémák megoldása is körvonalazódik a két hetes projekt után.

Vizsgálat

 Az eye trackinggel fényt deríthettünk azokra a problémákra, amelyek a hagyományos usability kutatások (pl. megfigyelés) esetén rejtve maradtak volna. A módszer segítségével megmagyarázhattuk és mélyebben megérthettük azokat a problémákat, amiket korábban hagyományos módszerekkel már detektáltunk.

Hogyan vágtunk bele?

A kutatásban kvalitatív szemkamerása tesztet alkalmaztunk. Ennek alapja, hogy a kamera rögzíti a szemmozgásokat, de a vizsgálat szerves részét képezi a résztvevőkkel végzett interjú is. Ennek több módszertana ismert, mi a retrospektív interjú (RVP) mellett döntöttünk, azaz a feladat után a résztvevőkkel átbeszéltük a tapasztalatokat a szemkamerás felvétel során rögzített “mankók” segítségével. Így olyan gondolatok is feleleveníthetők, amik a feladat közben csupán végigcikáztak a résztvevő agyán. 
Nálunk a „mankó” magának a felvételnek a visszajátszása volt a szemmozgásokkal együtt.  Közben a felhasználók nyugodtan kommentelhették a látottakat, valamint irányított kérdéseket tettünk fel nekik a feladattal, illetve az általunk megfigyelt tétovázásokkal és elbizonytalanodásokkal kapcsolatban. Az RVP segítségével mélyebben megérthettük a problémákat, megtorpanásokat, választ kaptunk a miértekre, valamint további usability nehézségeket is detektáltunk (amelyet nem is feltételeztünk korábban). 
A vizsgálat során a résztvevők előre meghatározott feladatok mentén végignézték az oldalt. Közben nem avatkoztunk be. Egy megfigyelő élőben követte a résztvevők szemmozgását és viselkedését (egy 2. monitoron). A tapasztaltakat és látottakat kérdésekké konvertálta, melyeket a felvételt követő interjú során feltettünk az alanynak, kiegészítve az előre megfogalmazott kérdéseket. Az előre megfogalmazott kérdéseket minden interjú alanynak feltettünk, de a további kérdések a felvétel során tapasztalt bizonytalanságok alapján egyénileg fogalmazódtak meg. 
Fontos, hogy nem csak a szemmozgásból, de a résztvevő tartásából, mimikájából is rengeteg olyan információra következtethetünk, amire a vizsgálatot követő interjú során érdemes kitérni.

Kapcsolat a szemkamerás és nem szemkamerás adatok között (Forrás: Aga Boyko: Eye Tracking The User Experience)

Milyen eszközt használtunk?

A vizsgálat során a Tobii Pro x2-30-as hordozható kameráját használtuk.  Ez a kamera remekül használható kvalitatív kutatásokhoz. Ekkor az áll a kutatás középpontjában, hogy hova esett a résztvevő tekintete, mi az, amit észrevett és mi az, amit nem. A nézés hosszúsága ebben az esetben kisebb súllyal esik a latba.

Résztvevők

A vizsgálatba 7 alanyt vontunk be. Ők mindannyian a Punch Projects célcsoportjába tartoznak: vállalkozó szellemű kkv-sok, marketing partnerek és multinacionális vállalatok marketing osztályán dolgozó kollégák. Fontos szempont volt a kiválasztás során, hogy ne csak marketing szakemberek legyenek az alanyok között, hanem kkv tulajdonosok is, akik teljesen más szemszögből tekintenek a problémákra, más szemmel néznek egy honlapot, más típusú információkat keresnek.

Eredmények és tapasztalatok

A kutatás végére jobban megértettük, hogyan viselkednek a felhasználók az oldalunkon, miként navigálnak, melyik elemek ragadják meg, vagy éppen vonják el a figyelmüket.

Nézzünk néhány tanulságos eredményt a teljesség igénye nélkül. 

Nincs két egyforma felhasználó és olvasási minta

A két képen jól látszik, hogy mennyire másként viszonyult a két résztvevő a szöveges tartalomhoz. Míg egyikük nagyon akkurátusan végigment a szövegen (kék), addig a másik résztvevő ugrált, jobban fókuszált a kiemelésekre, ráadásul a jobb oldali sáv szinte teljesen hidegen hagyta. Ez rávilágít, hogy nincs egy jó megoldás, különböző habitusú felhasználók, különbözőképpen fogják a számukra hasznos információt kinyerni. Az oldalnak mindent meg kell tennie, hogy a különféle igényeket kiszolgálja.


Botlások a navigációban

Az egyik feladat során a résztvevőknek meg kellett találniuk az “Eye tracking” menüt. A résztvevők többféleképpen próbálták meg teljesíteni a feladatot:
  • a többség pár pillanat alatt scannelte a nyitóképet, rögtön végigszaladt a menün és megtalálta a szolgáltatások alatt a lenyíló menüben;
  • viszont volt olyan résztvevő, aki a főoldali banneren található “Szolgáltatások” gombra kattintva végigszaladt minden szolgáltatás rövid leírásán és itt megtalálta az eye trackinget is, viszont nem ásott le mélyebbre, megelégedett ennyivel, nem kereste tovább a részletes menüt. Ez annak fényében nagyon érdekes, hogy miközben a menüsoron ment végig, lenyílt neki az “Eye tracking” almenüje is, de teljesen ignorálta, nem vette észre. Ez világossá tette számunkra, hogy további átlinkelések szükségesek.

Másik fontos navigációt érintő probléma, hogy a résztvevők nagy része nem vette észre, hogy az egyik éppen az oldalon való tájékozódást támogató elem manuálisan mozgatható, annak ellenére sem, hogy többen sok időt töltöttek el azzal, hogy a látható elemeket végignézzék.


Referenciák? Ez egy beugratós kérdés?

Igen is, meg nem is. Mindenesetre abszolút kiderült, hogy a referenciák ebben a formában nem teljesen egyértelműek: 
  • volt, aki számára teljesen magától értetődő volt, hogy a “Partnerek” menü alatt keresse a referenciákat;
  • másokat viszont teljesen félrevezetett az elnevezés, inkább szakmai partnerekre gondoltak itt és nem referenciákra;
  • itt is nagyon szembetűnő volt a kis minta ellenére is, hogy a résztvevők mennyire különböző utakat jártak be, amíg eljutottak a referenciákhoz: voltak, akik rögtön “Partnerek” menüre kattintottak,  mások láblécből vagy éppen a főoldalba beágyazva is keresték;
  • nagyon tanulságos volt, hogy a résztvevők nagy része teljesen más típusú referenciákat keresett (cégszerű felsorolást, neveket és logókat), hiányérzetük maradt, bizonytalanok voltak, hogy valóban megtalálták-e őket vagy sem. 
A résztvevő többször is elolvassa a referenciát, de nem tudatosodik benne, hogy ez valóban az lenne. Néhány perc után visszatér ide és bizonytalanul rákérdez, hogy ez lenne az? Tanulságos.

Tanulságok

Az eredmények rávilágítottak, hogy melyek azok a látszólag apró hibák, amelyek egy éles helyzetben mégis kizökkentik a felhasználót, és adott esetben ezeken múlik, hogy ő konvertál-e vagy sem. Tanulságos volt, hogy olyan tesztalanyt is meghívtunk a tesztelésre, aki előtte pozitívan véleményezte az oldalunkat. Majd a részletes vizsgálat során kiderült, hogy még számára is vannak bizonytalanságok.
Az elején kételkedtünk benne, hogy 6-8 ember elegendő ahhoz, hogy feltárjuk a fő problémákat a weboldalon. A teszt azonban ezt megcáfolta, bár minden résztvevőnek volt 1-1 saját, egyedi problémája is, de az interjúk során mégis kialakult egy közös metszet a hiányosságokat tekintve, amelyet biztosan kezelnünk kell a weboldalon. Összegezve: tökéletesen kikristályosodtak azok a pontok, amiket kijavítva teljesebbé tehetjük a felhasználói élményt.
Innentől kezdve ismét nálunk a labda és javítjuk a hibákat. Reméljük, hogy hamarosan  visszatérünk egy follow-up elemzéssel, és beszámolunk róla, hogyan befolyásolták a változtatások az oldal teljesítményét.

Visszajelzések

Mi a véleményed az eye tracking vizsgálatról, most hogy láttad, hogyan működik? - 
Pricing függő, de szerintem elegedhetetlen felhasználó teszteléshez.

Szerintem nagyon hasznos módszer lehet arra, hogy összegyűjtsük a felhasználói véleményeket a vizsgálni kívánt honlapról. Megnézhetjük, hogy gondolkodnak mások, és segíthet egy logikus, mindenki számára érthető és informatív, jól kezelhető site kialakításában.

Nagyon fontos lépésnek tartom, hogy a vizsgálat után végigvettük, hogy mi történt – így ki lehet térni azokra a gondolatokra is, amik esetleg átcikáznak az emberek fején, pl. miért azt csinálta, amit; miért állt meg; miért ment tovább; mit gondolt az adott felületről, stb. Ez szépen kiegészítheti a felvett anyagot és plusz információkat ad a megbízónak a fejlesztendő területekről. 

Hova tovább?

Igyekszünk folyamatosan új dolgokat bevonni az elemzéseinkbe, egy-egy problémát minél szélesebb spektrumban vizsgálni, hogy a teljes képet lássuk, ne csak egy részletet. A Google Analytics segítségével eljuthatunk addig, hogy detektáljuk a problémát a weboldalon (pl. egy oldal, amin magas a kilépők aránya), de egy webanalitikai elemzés nem fog fényt deríteni a miértekre. A hőtérképes elemzés ugyan közelebb visz a látogatók viselkedéséhez, de még mindig nem tudjuk adott helyzetben megkérdezni az alanyokat, hogy mi történt, mikor itt és itt megtorpant. Ezen a ponton a szemkamera új színt visz a képbe! Pontosan azonosíthatóak a problémás pontok az oldalon belül és mélyinterjúval kiegészítve a miértekre is választ kapunk, sőt, akár rögtön megszületik a megoldás is! Megfigyelőként a monitor másik oldalára kerül az ember, két lépést hátralép és a célcsoport szemén keresztül vizsgálhatja a helyzetet. Új dimenzió! 

Kinek ajánljuk az eye trackinget? 

Mindenkinek, aki bele akar látni a látogatói, célcsoportja, ügyfelei fejébe, és hiteles forrásból szeretné tudni, mi történik a weboldalán, azért, hogy a tökéletességig csiszolja az oldalát felhasználói szempontból. Azért, hogy maximalizálja a honlap üzleti teljesítményét!

További információ a szemkamerás weboldalelemzésről

SZERETNÉL EGY SAJÁT PROJEKTET?
Jelentkezz be az április 17-i hétre mielőbb. Kérj visszahívást egyedi projekted megtervezéséhez és érvényesítsd az EYE TRACKING HÉTRE járó extra kedvezményeket!

Érdeklődni és csatlakozni a programhoz most még lehet ezen a linken! 


Punch Profil

Punch Projects szolgáltatások
Helyzetelemzes, tervezés, megvalósítás, folyamatos optimalizálás.

Punch Csomagok
Komplex csomagajánlatok azoknak, akik pontosan tudják, mit akarnak.

Szépség- és egészségiparra hangolva
Hatalmas verseny, bonyolult szabályozás, valódi kihívás az online marketingben.

Speciálisan webshopoknak
Elemzés, optimalizálás, egyedi projektek. A cél, hogy maximalizáljuk a profito

Kapcsolat

Telefon: +36 70 318 8213
E-mail: project@punchprojects.com
Cím: 1027 Budapest, Bem József tér 1. 3/26.